Szokás azt mondani, hogy korunk egyik legfőbb motorja, a mesterséges intelligencia (AI: Artificial Intelligence), alapvetően határozza meg már a jelenünket is, hatással van az élet minden területére, még olyan szegmensekben is, mint a környezetvédelem, vagy a vízgazdálkodás, és ennek nagyon is van relevanciája – az AI ugyanis egy víznyelő.

Egy új tanulmány szerint az Alphabet/Google, a Microsoft és a Meta Platforms (született: Facebook) több mint 2 milliárd köbméternyi édesvizet használt el 2022-ben szerverhűtésre és villamosenergia-felhasználásra, ami több mint kétszerese Dánia teljes vízigényének egy évben. A nyelvi modellek kapcsán – például a GPT, a népszerű chatbot mögött álló ChatGPT modell – vízre van szükség a programokat futtató, energiaéhes adatközpontok szervereinek hűtéséhez, és természetesen ugyanez vonatkozik az Alphabet által kifejlesztett Bardra és a Microsoft Bing Chatjére is.

„A mesterséges intelligencia az egyik legjelentősebb és leggyorsabban bővülő munkaterhelést jelenti az adatközpontokban” – mondták a riverside-i University of California és az arlingtoni University of Texas kutatói egy tanulmányban. Az AI-modellek nagy vízlábnyommal is rendelkeznek, amely eddig „radar alatt maradt”, azaz nem kapott elég figyelmet – tették hozzá. Shaolei Ren, a riverside-i egyetem villamos- és informatikai mérnöki docense és a tanulmány társszerzője szerint az adatközpontok „rendkívül szomjasak”, és „hatalmas mennyiségű vizet használnak fel mind a helyszíni hűtésre, mind a villamosenergia-termelés kapcsán.”

Ren és munkatársai becslése szerint a GPT-3 fejlesztése a Microsoft legmodernebb, amerikai adatközpontjaiban összesen körülbelül 5,4 millió liter vizet fogyaszt két-négy hét alatt, és a GPT-3-nak egy 10-50 kérdésből és válaszból álló egyszerű beszélgetéshez fél liter vizet kell elfogyasztania. „Ezek a számok növekedhetnek az újonnan piacra dobott GPT-4 esetében, amely állítólag lényegesen nagyobb modellmérettel rendelkezik” – mondták.

A víz már most is nagy problémává vált a Big Tech számára, rendszeresen felbukkan a vállalati fenntarthatósági jelentésekben, amelyek „vízgondnokságot” is hirdetnek. A Microsoft, a Meta Platforms és a Google kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig „vízpozitívak” lesznek, vagyis több vizet pótolnak, mint amennyit a közvetlen működéshez felhasználnak. A Google legfrissebb környezetvédelmi jelentésében azt írta, hogy 2022-ben „adatközpontjaink és irodáink teljes vízfogyasztása 5,6 milliárd gallon volt – ami annyi, mint amennyi évente átlagosan 37 golfpálya öntözéséhez szükséges az Egyesült Államok délnyugati részén”.

A Google egy blogbejegyzésében leírja, hogy a vállalat klímatudatos megközelítést alkalmaz adatközpontjai hűtésére, és kifejezi elkötelezettségét a felelős vízhasználat mellett. A blogbejegyzés szerint 2021-ben egy átlagos Google-adatközpont napi 450.000 gallon vizet fogyasztott – nagyjából ugyanannyi vízre van szükség 17 hektárnyi gyep megöntözéséhez, vagy 160 farmer előállításához, beleértve a pamut termesztését is. Hozzátették, hogy mivel az éghajlatváltozás súlyosbítja a vízzel kapcsolatos kihívásokat világszerte, ezért a vállalat továbbra is „elkötelezett az energia- és vízfogyasztást egyaránt csökkentő technológiákba való befektetés mellett”.

Legfrissebb fenntarthatósági jelentésében a Microsoft azt közölte, hogy a vállalat 6,4 millió köbméter vizet fogyasztott, ami 1,7 millió köbméterrel több, mint az előző évben. Ezért a vízfogyasztásukat kétféleképpen kezelik: csökkentik a vízhasználat intenzitását, beleértve az egy megawattnyi működési energiára felhasznált mennyiséget, illetve pótolják a készleteket azokban a vízhiányos régiókban, ahol működnek.

Hasonlóképpen a Meta is megjegyezte, hogy az adatközpontjai felelősek a vízhasználat nagy részéért. „Globális lábnyomunkon belül adatközpontjaink termelik energiafelhasználásunk, vízfelhasználásunk és üvegházhatású-gázkibocsátásunk legnagyobb százalékát, ezért hatékonyságuk növelése kritikus fontosságú a nettó nulla működés fenntartása szempontjából” – mondta a vállalat.

Forrás: Barron’s